Voltak idők, amikor az embereket nem pénzben mérték. Hétvégenként a férfiak / igen a férfiak!/ megették az ebédet és elindultak. Csókot nyomtak asszonyuk arcára, felvették a kabátot, hogy ne fázzanak, és kiléptek az ajtón. Arra a néhány órára övék volt a világ. Mindenhol csupa ismerős, aki ugyanazért a csapatért szorított. És nem számított semmi. Nem volt szó róla, hogy kinek mennyi pénze van. Nem volt televízió. Nem maradtak csöndben. Kiüvöltöttek mindent magukból. A szívük minden pillanatban a helyén volt. Nem beszéltek üzletről. Nem voltak részesei semmiféle terméknek. Mert a futball nem volt termék. A futball a férfiak vallása volt. Ahol a becsület mindennél többet ért! Ahol a hűséges játékos nevét dalokba foglalták, és évekig énekelték!
De,
valamiért megváltozott a világ. Most mindent és mindenkit pénzben mérnek. A néző a termék része. De csak a néző! Az ULTRA! nem. Akkor sem, ha úgy jobban megérné! Akkor sem, ha az kényelmesebb! Az ULTRA! gondolkodik! Ellentétben a kereskedelmi árucikkekkel, van véleménye! Az ULTRA! már a megjelenésével is tudatja, hogy melyik oldalon áll! Az ULTRA! nem egy a sok közül! Sohasem adja el magát!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
